A Bolyai Intézettel összehangolva, 2010. szeptember 24-én 17.00-tól a Kis Oktatási Épületben és az intézet Rerrich Béla téri laboratóriumában, valamint a Bolyai Intézetben színvonalas fizikai, élettani, és matematikai programokkal várunk minden érdeklődőt. A pontos program az alábbi linken tekinthető meg.
Program >>
Dr. Vincenzo Cannizzaro "Respiratory mechanics in infant and adult mice modelling ventilator-induced lung injury" címmel 2010. február 10.-én tartja doktori (Ph.D.) értekezésének nyilvános vitáját.
Időpont: 2010. február 10. (Szerda), 12:00 óra
Helyszín: az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság előadóterme (Szeged, Somogyi u. 7.)
Meghívó >>
2009.11.18.-án Dr. Szabari Margit, intézetünk doktorandusz hallgatójának előadást tartott a Szeged-Szabadegyetemen "Légzőszervi betegségek: Mire jók az állatmodellek?"címmel.
Az előadás rövid összefoglalása:
A világ vezető halálokai között az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint 2004-ben 10-ből 4 légzőszervi megbetegedés volt. Ezek a következők: alsó légúti fertőzések, a COPD, a TBC és a tüdő daganatai. COPD-ben körülbelül 600 millió ember szenvedett szerte a világon 2007-ben, míg a tüdődaganat évente 1,3 millió ember életét követeli, az összes asztmás száma pedig gyakorlatilag tízévente megduplázódik. Éppen ezért nem szabad megfeledkeznünk tüdőnk egészségéről sem. Az orvostudomány napjainkban főként állatmodelleket használ arra, hogy minél jobban megismerje, feltérképezze a betegségeket, illetve, hogy hatékony terápiát vagy diagnosztikus eszközöket fejlesszen ki a különböző kórok ellen. Bár az állatkísérletes modellek számos kórfolyamat megismeréséhez és diagnosztikai eljárás kifejlesztésében segítettek, figyelembe kell vennünk azokat a korlátokat, melyeket a kis laboratóriumi állatok anatómiai, immunológiai és genetikai eltérései állítanak. Az előadás első felében általános tudnivalókat hallhatunk az állatkísérletekről, az állatvédelmi törvényekről és az állatkísérletek engedélyezéséről. Szó lesz az eredmények emberre való extrapolálásáról, hogy melyek a különbségek és a hasonlóságok az emberek és a laboratóriumi állatok között, valamint melyek az állatkísérletek korlátai. Előadónk beszél majd a kevéssé ismert, de igen gyakori COPD-ről (krónikus obstruktív tüdőbetegségről) - melynek főbb komponensei a tüdőtágulás és az idült hörghurut - a tüdő rosszindulatú daganatáról és az asztmáról - mely egyre több embert érint, különös tekintettel a gyerekekre. Az előadás beszámol még a fent említett betegségek állatokkal való modellezéséről.
Az előadás megtekintése:
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
Gingl Zoltán Csütörtökön 9:15-kor előadást tart az Orvosi Informatikai Intézet 31-es termében. A jelfeldolgozás témakörébe tartozó előadás címe: "Véletlen fluktuációk konstruktív szerepben", mely arról szól, hogy fizikai, biológiai és élettani jelek esetén hogyan lehet a "zajt" hasznunkra fordítani.
Doctor Honoris Causa címmel tüntette ki az SZTE vezetése David W. Busija amerikai professzort, intézetünk vendégprofesszorát. Az elismerést tanúsító oklevelet Dr. Szabó Gábor rektor adta át az Egyetem Napja alkalmából rendezett ünnepi szenátusi ülésen 2009. november 11-én. A Wake Forest Egyetem Élettani és Farmakológiai Intézetének (Winston-Salem, Észak-Karolina) professzora 15 éve folytat eredményes tudományos együttműködést magyar kutatókkal.
Az agyi vérkeringés szabályozásának egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélye három évtizedes tudományos munkája során több mint 240 dolgozatot jelentetett meg a legjelentősebb tudományos folyóiratokban, és közel 50 könyvfejezet szerzője. A legfontosabb megfigyeléseket az újszülött agyi vérellátásának szabályozása terén tette. Meghatározó szerepet töltött be a serkentő aminosavak és az agy lokális véráramlása közötti kapcsolat felderítésben is. Az utóbbi években érdeklődése az agyi véredényeket alkotó sejtek mitochondriális szabályozó mechanizmusainak tisztázására, a II. típusú diabetesszel összefüggő agyi vaszkuláris funkcióváltozásokra, valamint az agy farmakológiai prekondicionálására irányult. Az elmúlt tizenöt évben az SZTE ÁOK Élettani és Kórélettani Intézetéből nyolc fő összesen tizenöt kutatóévet töltött laboratóriumában. Szegedi kutatókkal közölt dolgozatainak száma meghaladja a hetvenet. A közös kutatási programok és folyamatos kutatócsere formájában realizálódó tudományos kapcsolat jelenleg is aktív. Laboratóriumában a szegediek mellett budapesti és pécsi kutatók is eredményesen dolgoztak.