Orvosi Fizika és Statisztika I.
2014/15 I. félév

kötelező kurzus


A KURZUS ADATAI

Kurzus címe: Orvosi fizika és statisztika I.
Kreditérték: 4 kreditpont
Előadás: heti 3 óra – kurzus kódja: AOK-KU051 – vizsgaforma: kollokvium

  • Hétfőn 8-10 a Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi termében (fizika)
  • Szerdán 11-12 a Tanulmányi és Információs Központ Kongresszusi termében (statisztika)
Gyakorlat/Szeminárium: heti 2 óra – kurzus kódja: AOK-KU052 – vizsgaforma: aláírás
Kötelező irodalom:
  • Damjanovich – Fidy – Szöllősi (szerk.): Orvosi biofizika. Medicina Kiadó, 2006.
  • Reiczigel Jenő – Harnos Andrea – Solymosi Norbert: Biostatisztika nem statisztikusoknak. Nagykovácsi: PARS Kft., 2007

Ajánlott irodalom:

  • Székely György: Ennyit kellene tudnod – Fizika példatár 1-2. Talentum, 2000.
  • Paul Davidovits: Physics in Biology and Medicine. Fourth edition. Academic Press, 2013. (angol nyelven)
Az intézet követelményrendszerét, a tematikákat, tételsorokat és számos, az oktatással kapcsolatos információt a hallgatók az intézet internetes honlapján érhetik el:
http://www3.szote.u-szeged.hu/dmi/

A KURZUS CÉLJA

Az orvosi fizika tantárgy célja – tekintetbe véve a fizikai elvek, módszerek egyre növekvő mértékű elterjedését az orvostudománynak szinte minden területén – az orvosi tanulmányokhoz szükséges elméleti és gyakorlati fizikai ismeretek átadása.

A kurzus sorra veszi a fizikának az orvoslásban fontos területeit, és az egyes témakörökön belül előbb a középiskolai tananyagnak az orvosi tanulmányok számára hangsúlyos fejezeteit ismétli át és bővíti ki, majd a magasabb szintű orvosi fizikai tudásanyag átadását célozza meg. Előkészítjük az életfolyamatok (mozgás, izomműködés, keringés, légzés, érzékelés, sejtszintű transzportfolyamatok stb.) megértéséhez szükséges legfontosabb fizikai alapokat, és az ezzel összefüggő további tanulmányok folytatását.

A biostatisztika előadás oktatásának célja, hogy a klinikai és kutatóorvosi területen használt, emelt szintű, gyakorlatban alkalmazható statisztikai ismereteket nyújtson a hallgatóknak. Bevezetjük az adat, adatgyűjtés fogalmát, bemutatjuk az adatfeldolgozás, -ábrázolás és -értelmezés lehetőségeit. Megismertetjük a hallgatókat a trendanalízis, hipotézisvizsgálat módszereivel, a leggyakrabban alkalmazott statisztikai próbákkal és azok alkalmazásával.

A heti 2 óra előadáshoz kéthetente 2 óra kiscsoportos szeminárium és 2 óra mérési gyakorlat párosul. A szemináriumok feladata az előadásokon elhangzottak megbeszélése és kérdések tisztázása.

A laboratóriumi mérések előkészítik az élettani jelenségek tanulmányozását, és modelleken keresztül az orvosi gyakorlatban felhasznált fizikai jelenségek és módszerek közvetlen megismerését szolgálják. A kiscsoportos mérési feladatok bevezetik a hallgatókat a kísérleti munkába, az adatfeldolgozás alapelveinek gyakorlati alkalmazásába.

Mindkét félév kollokviummal zárul. A számonkérés alapja az előadásokon elhangzottak, a gyakorlati segédanyagok és a kötelező irodalom vonatkozó fejezetei.

A heti 1 óra Biostatisztika előadás mellé a kötelezően választható heti 2 óra Biostatisztikai számítások gyakorlat felvételét javasoljuk.

TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK

A tantermi előadások látogatása ajánlott, az előadások diáinak letöltése az előadás meghallgatását nem helyettesíti! A kurzus a félév végén kollokviummal zárul.

Az előadáshoz egy gyakorlati kurzus járul, amely kéthetente váltakozó ciklusban laboratóriumi gyakorlatokat és az előadás mélyebb megértését szolgáló szemináriumi foglalkozásokat egyesít magában. Nem bocsátható vizsgára az a hallgató, akinek szemináriumi munkáját nem fogadja el a szemináriumvezető, illetve nem teljesíti a laboratóriumi gyakorlatok minimumföltételeit (lásd alább).

A gyakorlatok látogatása és az azokon való aktív részvétel kötelező. A gyakorlati kurzus teljesítését a gyakorlatvezető aláírásával igazolja; ez a gyakorlati aláírás a vizsgára bocsáthatóság kötelező föltétele! A gyakorlati aláírást csak azok a hallgatók szerezhetik meg, akik a félév során mind az 5 gyakorlatot teljesítették, és a laboratóriumi gyakorlati teszteken legalább 20%-os teljesítményt értek el. A gyakorlatokhoz készített útmutatók elérhetők az Intézet honlapján (http://www3.szote.u-szeged.hu/dmi/ [Oktatás » Letölthető segédletek]). A hallgatók kötelesek az adott hétre kiadott útmutatóból előzetesen fölkészülni; nyilvánvaló fölkészületlenség esetén a gyakorlatvezető megtagadhatja a gyakorlati aláírást. A hallgatók kötelesek továbbá a laboratóriumban elhelyezett eszközöket, berendezéseket szakszerűen és elővigyázatosan használni. 

Igazoltan mulasztott gyakorlat pótlására vagy az adott oktatási héten másik tanulócsoportnál (ha a terem kapacitása és a meghirdetett oktatási nyelv lehetővé teszi), vagy a kijelölt időpontokban van lehetőség. Az 1-2. gyakorlatokat október 10-én 18:00 órakor, a 3-4. gyakorlatokat november 21-én 18:00 órakor, az 5. gyakorlatot a december 1-jével kezdődő héten lehet pótolni. A félév végén pótolatlan gyakorlattal rendelkező hallgató számára a kurzus teljesítése nem elfogadható, a következő tanévben újra teljesítendő.

A hallgatók fölkészültségét minden laboratóriumi gyakorlat elején ellenőrizzük egy rövid teszt formájában. A teszt egyrészt az aznap elvégzendő laboratóriumi gyakorlat elméleti anyagára, másrészt az összes addigi gyakorlat elméleti anyagára ÉS gyakorlati megfigyeléseire, tapasztalataira, eszköztárára kérdez rá. Egy-egy laboratóriumi gyakorlati teszt 3 egyszeres választásos kérdésből áll a vizsgakérdésekkel megegyező formátumban (öt lehetőségből egy igaz). A gyakorlat teljesítésének második föltétele 20%-os teljesítmény ezen a teszten. Ennek hiányában a hallgatónak gyakorlati pótvizsgát kell írnia a laboratóriumi gyakorlati kérdésekből, és ha az sem sikerül, nem szerezhet gyakorlati aláírást.

A szemináriumokon való aktív részvétel kötelező. Az a hallgató, akinek igazolatlan hiányzása van, vizsgára nem bocsátható. A szemináriumokról legfeljebb kétszer lehet igazoltan hiányozni, az esetleges pótlás módjáról az adott szemináriumvezető dönt.

ÉVKÖZI SZÁMONKÉRÉS ÉS A BÓNUSZPONTOK RENDSZERE

A hallgatók évközi munkáját bónuszpontokkal jutalmazhatjuk. Egy hallgató a félév során legföljebb 6 bónuszpontra tehet szert. Ezek a bónuszpontok a félév végi vizsga pontszámához hozzáadódnak. A bónuszpontok számítását a következők alapján végezzük:

  • A félév során két (számítógépes teszt formájú) demó megírására van lehetőség. A két demón elért eredmény alapján a félév végi vizsgára 3 bónuszpont kapható. A két demó összpontszáma 32 pont; ebből a bónuszpontok átszámítása a következők szerint történik:
    • 8–15 pont esetén a vizsgára 1 bónuszpont vihető.
    • 16–23 pont esetén a vizsgára 2 bónuszpont vihető.
    • 24–32 pont esetén a vizsgára 3 bónuszpont vihető.
  • Az első demó a 7. effektív oktatási héten lesz (2014. október 13–17.) az 1–5. előadás és az 1-2. gyakorlat anyagából, a második demó pedig a 13. effektív oktatási héten (2014. november 24–28.) a 7–11. előadás és a 3-4. gyakorlat anyagából.
  • A kiemelkedő szemináriumi teljesítményt 1 bónuszponttal jutalmazhatja a szemináriumvezető.
  • A laboratóriumi munkára 1 bónuszpontot kapnak azok a hallgatók, akik a laboratóriumi tesztek pontszámának legalább 50%-át megszerezték.
  • További 1 bónuszpontot kap az a hallgató, aki a félév során az előadásokon tartott véletlenszerű 3 katalógusból legalább kettőn szerepel.
  • Ismétlődő fegyelmi vétség esetén mind a szeminárium-, mind a gyakorlatvezető, mind az előadó megvonhatja a hallgató összes bónuszpontját.
  • A bónuszpontok csak az adott félévben érvényesek, vizsgakurzusra nem vihetők át.

VIZSGAKÖTELEZETTSÉGEK 

A hallgatók a szemeszter végén számítógépes tesztvizsgát, kollokviumot tesznek. A vizsgára az ETR rendszerben kell jelentkezni. A megadott vizsganapokra való jelentkezések az ETR rendszerben automatikusan a vizsgát megelőzően 24 órával záródnak le. Ismételt vizsga letétele a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat általános rendelkezései alapján történik. Utóvizsgahéten csak ismételt vizsgára van lehetőség. A vizsga egy fizika tárgyú és egy statisztika tárgyú részvizsgából áll; a vizsga akkor sikeres, ha mindkét részvizsga sikeres.

A fizika kollokviumon maximum 40 pont szerezhető. A végleges jegy megállapítása a vizsgán szerzett pontok és a bónuszpontok összege alapján, az alábbi táblázat szerint történik:

  • 0–22 pont: elégtelen
  • 23–27 pont: elégséges
  • 28–31 pont: közepes
  • 32–35 pont: jó
  • 36 pont fölött: jeles

A biostatisztika kollokviumon maximum 20 pont szerezhető. A végleges jegy megállapítása a vizsgán szerzett pontok alapján történik az alábbi táblázat szerint:

  • 0–9 pont: elégtelen
  • 10–11 pont: elégséges
  • 12–14 pont: közepes
  • 15–17 pont: jó
  • 18–20 pont: jeles

Alapvető ismeretek (ezek nem tudása esetén a vizsga sikertelen, függetlenül az egyéb teljesítménytől):

  • Átlag, standard deviáció, medián számolása konkrét (kevés számú) adatból.
  • Nullhipotézisek és alternatív hipotézisek megfogalmazása az egyes próbáknál.
  • A szignifikancia megállapítása táblázat alapján.
  • A szignifikancia megállapítása p-érték alapján.

A vizsga sikeresnek tekinthető, ha a hallgató az alapvető ismeretekre vonatkozó kérdésekre helyesen válaszol, és az összpontszám legalább 50 %-át sikerül teljesíteni. 

A végleges jegy megállapításához a biostatisztika 1/3 és fizika 2/3 részben járul hozzá.

Ha akár a biostatisztika, akár a fizika részvizsga eredménye elégtelen, az a teljes tantárgy vizsgájának sikertelenségét vonja maga után.

 

RÉSZLETES TEMATIKA ÉS IDŐBEOSZTÁS 

 

<

  Téma (fizika/statisztika) Dátum Gyakorlat
1. Az emberi test mechanikája 1. szept. 1. Tantárgyi követelmények, tartalom, forma. Baleset- és tűzvédelmi oktatás.
Bevezetés. Példák a biostatisztikai problémákra és alkalmazásukra. Adattípusok, eloszlások. szept. 3.
2. Az emberi test mechanikája 2. szept. 8. Méréstani alapismeretek: a mérési hiba, a hiba terjedése származtatott mennyiségek esetén, mérések kiértékelése. Antropometriai mérések: testméretek (tömeg, magasság, felszín, térfogat, sűrűség)
Adattípusok, alapstatisztikák az adattípusnak megfelelően (gyakoriságok, középértékek, szóródás mérőszámai), ábrázolási módok, pont-ábra korrelációhoz. szept. 10.
3. Izomműködés. szept. 15.
Valószínűség, populáció, minta. Feltételes valószínűség, diagnosztikai tesztek mérőszámai. szept. 17.
4. Mechanikai rezgések az élő szervezetben. szept. 22. Elektrofiziológia I.: Elektromiográfia. A mérhető elektromos jel és a kifejtett erő kapcsolata, linearizálás. Fáradásos vizsgálat. Ismerkedés a BIOPAC mérőrendszerrel, mérési adatgyűjtés, adatrendezés és -megjelenítés.
Nevezetes eloszlások (egyenletes, binomiális, normális). A populáció elképzelése adott átlag és szórás alapján normális eloszlást feltételezve. szept. 24.
5. A hullámtan alapjai. Doppler-jelenség. Hang-ultrahang: a fizikai jelenség leírása, ultrahang és szöveti kölcsönhatás jellemzése, orvosi alkalmazások alapjai. szept. 29.
Az átlag szórása, konfidenciaintervallumok. okt. 1.
6. Érzékszervek biofizikája: a hallás. okt. 6. A hang mint mechanikai hullám.
Hipotézisvizsgálatok: egymintás és páros t-próba. okt. 8.
7. Az emberi test és a környezet termikus kölcsönhatásai. Hőmérséklet és mérése, hőmennyiség, hőterjedés. okt. 13. 1. demó
Kétmintás t-próba, F-próba. okt. 15.
8. Gázok, folyadékok áramlásának törvényszerűségei. okt. 20. Szeminárium.
ANOVA-modellek. okt. 22.
9. A biológiai membránok fizikája: diffúzió, ozmózis. okt. 27. A hang mint mechanikai hullám.
Korrelációs és regressziós modellek, regressziók transzformációkkal. Hipotézisvizsgálatok a korrelációra és a regressziós együtthatókra. okt. 29.
10. Transzportfolyamatok termodinamikai vonatkozásai. nov. 3. Légzési áramlás- és térfogatmérés (spirometria).
Khi-négyzet-próbák. Illeszkedésvizsgálat. nov. 5.
11. A látás és látásjavítás fizikai alapjai. Optikai eszközök az orvoslásban. nov. 10.
2×2-es táblázatok, esélyhányados, relatív kockázat, egyezés mérése kappa-statisztikával. nov. 12.
12. Az érzékszervek biofizikája: a látás. nov. 17. A szem optikája.
Rangsoroláson alapuló próbák. nov. 19.
13. Lézerek működési elve és orvosi alkalmazásai. nov. 24. A szem optikája + 2. demó.
Túlélési analízis: halandósági táblák, Kaplan–Meier-módszer. nov. 26.
14. Jelek, jelfeldolgozás, jelmegjelenítés. dec. 1. Gyakorlatok pótlása
Összefoglalás, esettanulmányok és vizsgaelőkészítés. dec. 3.

A FÉLÉV RENDJE

 

 A félév rendje Jelmagyarázat

Prof. Bari Ferenc
intézetvezető